Kukac! Tavasszal legyen az esküvő!

Éppen fürödtem, miközben Anita anyuval beszélgetett hosszasan ( ő most nálunk lakott kicsit, mert sok dolga volt Kecskeméten ). Mikor kijöttem, azzal fogadott Ancs, hogy legyen tavasszal az esküvő. Meglepődtem, mert nem számítottam arra, hogy éppen akkor tudom meg, hogy ő már akár másnap megtartaná az esküvőt. Szinte még meg sem száradtam, máris kész tények elé lettem állítva. Számolgattunk, hogy mikor, hogyan, én a közeli időpont miatt aggódtam, de végül is igaz: 4 hónaposan még nem olyan nagy az a has és megtartható a lagzi. Azonnal aggódni kezdtem, hogy beleférünk-e az időbe, mit mikor szervezzünk, szülők miben tudnak segíteni és így tovább. Azt már korábban megbeszéltük, hogy Szekszárdon tartjuk a nagy napot. Ezért Ancs anyukája vállalta, hogy érdeklődik a hivatalban és éttermeknél, borospincéknél. Pár nap múlva lett is időpont és hely is. Voltak kikötések, de hamar engednünk kellett, mikor láttuk a felhozatalt. Egyik helyre nem jött volna ki az eskető, másik helyen nincs annyi hely, harmadik helyen külön termekben fértünk volna el. Ismeretség révén végül sikerült találni mindent. Időpontot is és helyszínt is. Ez már kiindulásnak nem rossz. Jöhet a többi.